2020. február 19-én került megrendezésre az Élő Adás jelenleg talán egyik leginformatívabb és leginkább aktualitást feszegető előadása. Pályi Bernadett és Dr. Kis Zoltán egy összehasonlító prezentációt tartottak az eboláról és az új koronavírusról (SARS-CoV-2).
Mielőtt belekezdenék a két vírus egyenkénti bemutatásába az előadás nyomán, megemlítenék pár általános információt. Ezeket a kórokozókat ún. kockázati csoportokba soroljuk, attól függően, hogy milyen az egyéni és közösségi kockázatuk. Négy ilyen csoport van, az elsőbe tartoznak a legártalmatlanabbak, a negyedikbe pedig a legfertőzőképesebbek, legveszélyesebbek (például a különböző vérzéses lázak, így az ebola is). A SARS-CoV-2 a harmadik kategóriába tartozik, mely magas egyéni és alacsony közösségi kockázatot jelent.
Ahhoz, hogy állati kórokozóból emberi kórokozó legyen, szükség van egy fogékony populációra, valamint (a vírus számára) megfelelő környezeti feltételekre.
Ebola
Az ebola egy fonalas szerkezetű, burkos vírus, a fehérjeburok segítségével kapcsolódnak a szervezet sejtjeihez. Hossza kb. 800-1200 nm. A negyedik kockázati csoportba tartozik, tehát magas egyéni és magas közösségi kockázat jellemző rá, halálozási rátája 50-90% között mozog. Lappangási ideje 2-21 nap.
A Mononegavirales rendbe tartozik, mely annyit tesz, hogy genomja egy lineáris, jellemzően nem szegmentált, egyszálú, negatív polaritású RNS-sel rendelkezik.
A nagy afrikai ebola-járvány 2013-2016 között volt. 28 606 fertőzött és 11 310 halott jegyeztek fel ezen időszak alatt. A vírus feltehetőleg a denevérektől indult, ők tünetmenetesen hordozzák. Megfertőzték a majmokat, majd miután Afrikában az emberek gyakorta megeszik az elhullott állatokat (köztük a majmokat is), kitört a járvány. 2013-2016 között több magyar kutatócsoport, köztük az előadás egyik előadója, Pályi Bernadett is kint tartózkodott Afrika érintett területén egy ideiglenesen felállított laboratóriumban. Így a prezentáció alkalmával személyes tapasztalatokat hallhattunk a kinti helyzetről.
Az új betegek megállapítása molekuláris diagnosztikával történt. Egy új vérvételi módszer validitását tesztelték a terepen, amivel 72 óra után mutatható ki a kórokozó. A kimutatás után következik az izolálás, majd a szállítás.
A fertőzött egyén a tünetek megjelenésétől kezdve (általában 3. nap) fertőzőképes, ám pontos adat arról még nincs, hogy meddig tudja átadni a kórokozót, mivel vannak szélsőséges esetek; a beteg testnedvei által a tünetek eltűnése után is képes fertőzni, tehát perzisztencia alakul ki. Nemcsak a vérben tud túlélni a vírus, hanem egyéb testnedvekben is, például az ondóban. Ezáltal az ebola is a szexuális úton terjedő betegségek közé lett besorolva. Feljegyzett eset alapján egy 480 napja kigyógyult beteg nemi együttlét során fertőzött meg egy nőt. Egy másik eset alapján pedig az derült ki, hogy a kórokozó a szemben is tárolódhat, ám ez általában nem okoz tüneteket. Tapasztalatok alapján a transzplacentális átvitel is lehetséges, tehát ha az anya várandósan fertőződik meg, az a magzatot is érinti.
Ugyan a nagy járvány már lecsengett, a kutatások jelenleg is zajlanak. A teljes genom szekvenálásával vizsgálják a vírus adaptációját, és ami jövőt illeti, a vírus perzisztencia megértése az egyik fő cél.
A legújabb koronavírus – SARS-CoV-2
Az 1960-as évek közepén kezdték felfedezni a koronavírusokat. A SARS-CoV-2 (továbbiakban koronavírus) a Coronaviridae családba, azon belül a Orthocoronavirinae alcsaládba tartozik, melyben további négy nemzetség található. Ez egy burkos vírus, átmérője 50-200 nm és pozitív egyszálú RNS-t tartalmaz. Négy fontos struktúrális fehérjéje van, ezekből a legfontosabb talán az S-fehérje (=spike-protein), ugyanis ez szükséges ahhoz, hogy a vírus bejusson a sejtbe. A vizsgálatok során derült ki, hogy nagy hasonlóságot mutat a korábbi koronavírusokkal, a SARS-CoV-val és a MERS-CoV-val, ám az előbbihez közelebb áll, innen kapta a nevét.
A kínai Vuhanból származó (ezért vuhani vírusnak is keresztelt) járvány első eseteit 2019. december 31-én jelentették be, és azóta is rohamosan terjed a kór. Feltehetően állat-ember kontaktusból alakulhatott ki, a denevérektől származik. A fogalmakat, elnevezéseket nem összekeverendő, a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegség a COVID-19.
A zoonotikus koronavírusok légúti váladékokkal, szoros kontaktussal terjednek, így a védekezést tekintve, mivel burkos vírusról van szó, a leghatékonyabb megelőzés a sűrű, alapos kézmosás, illetve a fertőzött egyénekkel való érintkezés elkerülése. Azt, hogy mennyire stabil a vírus – tehát meddig él gazdatest nélkül –, még nem tudni pontosan, csak pár adat áll rendelkezésünkre: testnedvben 3-5 napig, toroknedvben szobahőmérsékleten 7-10 napig, száraz papíron pedig 24 óráig életképes 106 ml minta.
Az inkubációs periódus, vagyis a tünetmentességi idő 2-7 nap. A fertőzést tekintve leginkább érintett korosztály a középkorúak,, ám idős korban a legnagyobb a halálozási arány: 80 év felett 15%. Egy potenciálisan fertőzött egyén bejelentése következtében megindul az ún. contact tracing, mely során felkutatják az összes embert, akivel a beteg érintkezhetett. A fertőzöttség megállapítására a SARS-CoV-2 esetében nincs gyorsteszt, mely immunkromatográfiával – vírus antigén kimutatással – lehetséges, ugyanakkor gyors tesztet a kórházban végeznek molekuláris módszerekkel. A laboratóriumi diagnosztika felső légúti minta és alsó légúti minta alapján dolgozik. Előbbi az orr- és toroktörlet, utóbbi pedig a köpet, bronchusmosó, trachea aspirátum. Kiegészítő minta lehet a vérsavó, vizelet vagy széklet.
Az előadás megtartásakor védőoltás nem állt rendelkezésre, antivirális kezelésre sincs lehetőség egyelőre. A CEPI dolgozik a megfelelő vakcina létrehozásán: teszteltek vírus vektor vakcinákat, melyek alapján a SARS-CoV-2 spike- és nukleokapszid-fehérjéjét egy másik vírusba helyezve juttatnák a szervezetbe. Az így legyengített kórokozó részletet a szervezet könnyedén megsemmisítené, megszerezve ezzel a védelmet.
Transzplacentális átvitelre az előadás időpontjáig nem volt példa. Kilenc állapotos nő klinikai tüneteit vizsgálták, egyikőjüknél sem alakult ki súlyos tüdőgyulladás (ugyanakkor dokumentáltak olyan esetet, melynél az újszülött fertőzött volt, de azt nem lehet tudni, hogy a placentán keresztül vagy a születéskor fertőződött-e meg).